Gergely István Csiksomlyó plébánosa misét mutat be a szegedi fogadalmi templomban a magyar nemzet egyesítésért, egységéért a szegény sorsú a magyar és csángó anyákért, gyermekekért. A Szent mise egyesületünk kérésére hírdetettett meg. Savanyú szőlőként kellett lenyelnünk, hogy 2006 szept. 8-án a Dóm vezetése, elöljárói nem engedték elénekelni a magyar és a székely himnuszt. Nem kívánjuk kommentálni!

Áldassék az őrzők! Áldassanak, kik megőrizték nyelvünket és dallamaink varázsát, lelkünk parazsát, kardunk és hitünk erejét, legendáink szivárványát és teremtő kedvünk virágait. Áldassák a kő, a fa, a fém és a cserép, mely szent kezek tiszta szándékait őrzi, áldassék a megtartó föld, a megtartó remény és emlékezet. Áldassanak, kik megőriztek minket itt és az örökkévalóságban a teljes időkön át.

Egyesületünk egy új úton indult el, ami valóban egy alulról építkező társadalmi erőt kíván fölépíteni önszerveződő alapon. Tudja és hiszi, hogy a nemzetünk megmaradása több ezer éves kultúrájának biztosítása a jövő számára csak ezen az alapon őrizhető meg és építhető föl újra. Hittel valljuk, hogy a nemzet identitásának és ezzel együtt kultúrájának elvesztése egyenlő a nemzet halállal. Hiszünk abban, hogy a nemzet egy nap fölébred és valóban azt választja vezetőiül, akik őszintén és tiszta szívben a közt kívánják szolgálni. Ma még rendkívül rögös ez az út, mert nem szokványos, de célhoz ér.