Monthly Archives: december 2011

Karácsonyi üzenet, önvallomás

23 december 2011

KARÁCSONYI ÜZENET, ÖNVALLOMÁS 2011 évvel NAZÍR -JÉZUS SZÜLETÉSE, 6051 ÉVVEL ORDOSZ, A 24 HUN-MAGYAR TÖRZS SZÖVETSÉG MÖGKÖTÉSE UTÁN ÁLOM HAVÁBAN, EGY NAPPAL A TÉLI NAPFORDULÓ ELŐTTI HAJNALON, a FÉNYLÁNC TÜZÉT AZ ÚJ FÉNY MÖGSZÜLETÉSÉT VÁRVA!!

Kívánok én és KIS ÉS NAGY CSALÁDOM nevében– a MI EGY ÖREG ISTEN ATYÁNKTÓL áldott KARA-CSUNY ÜNNEPET, amikor is Őseink hitvilága szerint a december 21-én a FEKETE ISTENNŐ elnyeli a FÉNYT, majd ÚJRA MÖGSZÜLI AZT! Ugyanekkor születik mög VÉRÜNK, a PÁRTHUS HERCEG – NAZÍR, a FÉNY GYERMEKE, kit JÉZUSNAK is hív e kor -,A MÖG VÁLTÓ, aki a SZER-ETET VALLÁST HIRDETTE, mert Ő AZT VALLOTTA, hogy a legnagyobb ERŐ ÉS FÖLDI ÉRTÉK a SZER-ETET! Ezt hirdette meg A FÉNY FIAINAK – VÉREINEK akik nem mások, mint a MAG-GAROK, a TUDÁS NÉPE – talán TE talán én! EZÉRT, a MÖGSZÜLETŐ ÚJ FÉNY köszöntése MIATT GYÚLNAK MÖG a SZÍVEKBEN és a KARÁCSONYFÁN a FÉNYEK, a gyertyák, hogy a SÓLYOM fölvigye a HÍRT, a FÉNY és SZER-ETET ÚJJÁSZÜLETÉSÉNEK hírét a MENNY-BE a MI EGY-ÖREG-IZ TEN ATYÁNKHOZ! Ő – a Világ leggyorsabb madara-, a KERE-CSENY SÓLYOM (A TURÚL vagy TORONTÁL -ki hogy szereti) a MI, MAGYAROK, HUNOK, SZKÍTÁK, PÁRTHUSUK, AVAROK, SUMÍROK, ETRUSZKOK – EZ MIND TE vagy talán, talán én vagyok – SOK EZER ÉVES SZENT MADARA! Még annyit NÉKED, TEST-VÉREM, így hajnalban HIT-VALLÁSKÉNT, hogy mikor az ÉDES-ANYA, MÁRIA BETLEHEMBEN (BITLE-HAMban), A SÓLYOM-VÁROSÁBAN ringatta a BŐLCS-ŐT, akkor így becézte a GYERMEKÉT, kicsi FIÁT:
“KICSI SZÖMEM FÉNYE, KICSI SÓLYMOM!”

(tovább…)

Karácsonyi üzenet a MAGyAR-ANYÁK-tól

23 december 2011

Kik vagyunk mi, magyarok?

23 december 2011

Nimrud fiainak legendája ismert, ebben a legendában Hunor és Magyar a Csodaszarvast űzik, míg meg nem lelik az új Hazát, a Kárpát-medencében. A NIM-RU nevet a sémi akkádok írták át a sumér NIB-UR ból, ami “Hős Párduc”-ot jelent. Az akkori szokások szerint, ha valaki meghalt, nevének végéhez a TA képjelet ragasztották. A TA képjel az eltávozottat jelenti,tehát NIB-UR elvonulva az “árnyéklelkek birodalmába”, halála után a NIB-UR-TA nevet kapja. Az ősi MAH-GAR hit szerint NIBURTA a “másvilágra költözött Hős Párduc” a halottak országában a Földi ügyek segítője, vigyáz a tavasz ébredésére, gondoskodik arról, hogy az elvetett magok kikeljenek, kicsírázzanak és rügybe fakadjanak. NIB-UR-TA-nak az alvilág ura NER-GAL is engedelmeskedik.

(tovább…)

A MAGYAR HÍD

18 december 2011

A Független Városi Szövetség Magyar Egyesület  ÜZENETE-FÖLHÍVÁSA MINDEN MAGYARHOZ!

MI a meghirdetett céljainkat követve – EGYÖREGISTEN ATYÁNK akaratából ISTENANYÁNK, A NAPBAÖLTÖZÖTT NAGY BOLDOG ASSZONY ANYÁNK, BABBA MÁRIA SZÍNE ELŐTT az ŐSI ANYAJOGUNK helyreállítása érdekében és a SZENTKORONA TÖRVÉNYEI szerint hidat építettünk és építünk az elrabolt területeinken élő, elszakított nemzetrészek között az újbóli magyar nemzetegyesítés-nemzetépítés érdekében! A Világon elsőként itt, Szögedön a Vértó kurgánon általunk fölépített MAGYAR NEMZETI EMLÉKHELYEN fölállítottuk A SZÉKELY HIMNUSZ EMLÉKMŰVÉT. Fölállítottuk annak a 26 éves, Szögedön elhunyt és a Szögedi Belvárosi temetőben nyugvó, ERDÉLYI SZÁRMAZÁSÚ, magyar  fiatalembernek a tiszteletére, akit MIHALIK  KÁLMÁNnak hívtak, s a SZÉKELY HIMNUSZ EGYIK SZERZŐJEKÉNT tisztelünk! Ő Trianon után a KOLOZSVÁRI EGYETEMMEL együtt menekült a mögmaradt KIS MAGYARORSZÁGRA, annak volt az oktatója.

(tovább…)

Csatlakozunk a Fénylánc Magyarországért lánchoz

18 december 2011

Testvérek, gyertek december 21-én 18 órakor a Vértóra az Életfához!

További információkat a kezdeményezéssel kapcsolatban az alábbi címen találhattok:
http://fenylanc.uw.hu/2011/

(tovább…)

Minden magyarhoz

10 december 2011

A múlt héten nálunk, az egyesületnél  összegyűltünk egy általunk javasolt kezdeményezés mögvitatására, miszerint útnak indítjuk innen tőlünk az úgynevezett “ÚJ SZÖGEDI GONDOLAT”-ot, melyben előkészítjük 2012 évben itt, SZÖGEDÖN egy SZER mögtartását. Erre a SZERre ide kívánjuk hívni az anyországi, határon túli és a Világban élő magyarság MÉG MÖGMARADT TISZTÁJÁT!! Ez nem jobbik, balik mög a fene tudja melyik kívülről rángatott és pénzelt  bábfigura alapon történne, hanem olyan AJÁNLÁSOS  alapon, ahol az TISZTA ajánló felelősséggel él az általa ajánlottal szemben!

(tovább…)

Itthon vagyunk!

10 december 2011

Nem Árpád népe adott nevet mindennek. A Tárihi Üngürüsz kihangsúlyozza, hogy nyelvükön beszélő nép lakja az őshazát Hunor népének visszatértekor, és ezért Katar vezér elrendeli talán az első honvisszatérést, tehát ezt megelőzően egy kivándorlásnak kellett lennie.

Időszerű

A Magyarságtudományi tanulmányok megjelenése nagy mértékben hozzájárult, hogy bizonyos mértékben megrokkantotta a MTA megrendíthetetlennek vélt, és hitt finn-ugor elméletet. Kialakított egy MTA-n kívüli tudós kőrön belüli szkíta-hun-avar-magyar-partus-kun stb. azonosság szemléletet.

Ahogy elterjedt, megerősödött a szkita-hun azonosság tudata, ez kiváltotta azt a követelményt, hogy a régen hitt és elfogadott, MTA-val ellentétes szemléletet országos viszonylatban, iskolai tantárgyként hivatalosítjuk. De ez egy megtárgyalandó kérdést vetett fel: Hol volt az őshaza, honnan jöttünk? Ez a régi kutatás előidézője lett.

Ha vesszük a fáradságot és megtekintjük Anonymus írásait, majd Marjalaki Kiss Lajos víz és földrajzi nevek felsorolását, melyek a honvisszatérés előtti időből valók, az itt feljegyzett nevek egy ősi nép ittlétét bizonyítják. Nem Árpád népe adott nevet mindennek. A Tárihi Üngürüsz kihangsúlyozza, hogy nyelvükön beszélő nép lakja az őshazát Hunor népének visszatértekor, és ezért Katar vezér elrendeli talán az első honvisszatérést, tehát ezt megelőzően egy kivándorlásnak kellett lennie. A 21 néhány honvisszatérés bizonyság arra, hogy a kivándorlók nem feledkeztek meg az őshazáról, az anyaföldről, ezért tértek időnként vissza, ahogy azt az idő, a szükséglet megkívánta. Itt idézek Tóth Imre: Magyar őstörténet c. munkájából: „Aki a magyarok őshazáját vagy eleit és rokonságát sikerre való kilátással akarja kutatni, annak első dolga, hogy itt, a magyar földön ismerje meg a magyarságot.” (Herman Ottó)

Alább csatolásra kerül Tóth Imre:  Génjeink idevonatkozó munkája.

(tovább…)

következő oldal »