FVSZME - A mi magyar történelmünk Aktualitások - Magyarremetén történt 1944. szeptember 23-án – Gábor Ferenc írása folytatásokban -


Magyarremetén történt 1944. szeptember 23-án – Gábor Ferenc írása folytatásokban

17 szeptember 2015

Nehéz időket élünk és még nehezebb idők jönnek. A hazánkat és egész Európát sújtó népvándorlás vészjósló. Ilyenkor történelmi megtapasztalásaink alapján emlékeztetnünk, figyelmeztetnünk kell.

Elkészült Gábor Ferenc új könyvének kézirata, amelyet még a nyomtatott változat megjelenése előtt folytatásokban közzéteszünk. A szerző a köröstárkányi és a kisnyégerfalvi 1919-es magyarirtás után a pár kilométerrel odébb, Magyarremetén 1944. szeptember 23-án meggyilkolt 42 magyar történetét dolgozta fel. A Fekete-Körös völgyi magyar vértanúság feltárása még ezzel a harmadik könyvvel sem teljes.

A majdnem száz évvel ezelőtti történésekből kiemelt emberi sorsok legyenek örök emlékére a meggyilkoltaknak – minden magyar vértanúnak, és figyelmeztessék a ma élő nemzedéket…

 

Isten se akarja…

1944. szeptember 23. – Magyarremetén történt

I. rész

MAGYARREMETE

Magyarremete település az egyik legrégebbi magyarok lakta község, a Fekete-Körös völgyében. Még áll, végvárként őrizve egy maroknyi magyart. Habár a többi magyarok lakta településtől eltérően nem a Fekete-Körös partján, árterületén fekszik, régi Árpád-kori temploma bizonyítja, hogy ősi magyar település. Nyilván az ide települtek is sok ideig gyepűvédő feladatokat láttak el, ugyanúgy, mint a többi Belényes-medencei helység lakosai.  Ma úgy tűnik, hogy Magyarremete elszigetelten, szigetként élte, éli életét, még a többi Fekete-Körös völgyi településtől is. Nem volt ez mindig így, hiszen a Váradi Regestrum szerint 1422-ben Magyarremetével egyetemben Alsó- és Felsősolymos falvakat még magyarok lakták. Mára már csak Magyarremetén maradtak magyarok, Árpád-kori templomuk köré tömörülve.

Jelenleg is őrzik, mint a Fekete-Körös völgy többi magyar települése is, régmúlt időkből átmentett archaikus nyelvüket, szokásaikat. Ma is templomba járó, többségükben, református hitű emberek. Sajnos, mint a legtöbb magyarok lakta településen, Magyarremetén is a közigazgatásból mind jobban kiszorulnak a magyar nemzetiségűek. Számottevő az elvándorlás is. A mai viszonyok között az apáik, elődeik által nagy becsben tartott földművelésből már csak kevesen tudnak megélni. A környéken mind kevesebb a biztos megélhetést nyújtó ipari létesítmény, vállalkozás.

Az eladdig római katolikus hitű remeteiek ugyanúgy, mint a többi Fekete-Körös völgyét lakó magyar, a 16-ik század végén áttérnek a református hitre. A templom belső falainak szentképeit lemeszelik, azonban a Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló freskók az évszázadok folyamán eredeti mivoltukban megmaradnak. Töredékében még Mihály arkangyal és Jézus ostorozása is látható.

Hogy valamikori lakosai gyepűőrök voltak, illetve a Biharrósián keresztül Királyhágó felé vezető fontos utat őrizték, bizonyítja, hogy 1520-ban Magyarremete vámhelyként működik.  1552-ben 13 telke van, de a törökök elvonulásával lakosai megszaporodnak.  * Győrffy I: Magyar nép – magyar föld.

A történelem folyamán sokat szenvedett magyar közössége: 1645-ben megszállják a törökök, 1691-ben leég az egész falu. Volt olyan év is, amikor az árvíz okozott károkat. Szerencsére az ősi település nem pusztul el és folyamatos a magyarok jelenléte. Ám, hogy lakosai a sok csapás alatt megfogyatkoztak, románok is betelepedtek a sok évszázadig csak magyar településbe. 1704-ben a falu 39%-a román, 1720-ban már csak 30%, 1770-ben 26%, 1828-ban 25%, 1910-ben újra 33%. Tehát Remetén is fellelhető jelenség, mint más, még magyarok lakta településen, hogy valójában a románság térhódítása az 1800. évek végétől egyre erősödik.  * Győrffy I: Magyar nép – magyar föld

A település neve azt bizonyítja, hogy valamikor Románremete is létezett, de vagy beolvadt Magyarremetébe, vagy pedig a falu valamelyik románok lakta része a román, a magyarok lakta pedig a magyar nevet viselte.  A régi és mai település három részre tagolódik: Felszeg, Alszeg és a Zug. Az utcákból sikátorok vezetnek a mezőkre, nevezetesebb a Béládi sikátor, ahol egykor kimondottan csak magyarok laktak. Magyarremete évszázadokon keresztül kapcsolatban állt a többi magyarok lakta faluval, ugyanis Gyepű vagy Felsősolymoson (Soimus) és Alsósolymoson (Pokola) keresztül összeköttetésben volt, lehetett a Fekete-Körös partjára épült Belényessonkolyossal és Jánosfalvával.  Vagy éppenséggel Belényes várossal is. Mint Győrffy István írja, Gyepűsolymos népessége 1600-ban egy kivételével mind magyar volt. Alsósolymost még 1704-ben is csak magyarok lakják, hogy 1720-ra már valamennyien eltűnjenek. Tehát e két falu lakossága valamilyen okból kifolyólag elvándorolt. Így maradt Magyarremete egyedüli magyarok lakta helységként, a Fekete-Körös völgyében magyar szomszédok nélkül. A remetei közösség sorsa, időben és térben megegyezik a többi magyarok lakta településével. Az első világháborút követő zavaros éveket még civil emberveszteség nélkül vészelte át a falu. A második világháborúban már nem voltak ennyire szerencsések a magyarremetei magyarok.

Az 1940-ben történt határmódosításkor Magyarremete a többi magyarok lakta településsel egyetemben Románia része maradt és mégis 1944 őszén, szeptember 23-án a Magyarremetére bevonuló román csapatok negyvenkét (42) magyar embert lőttek agyon a falu magyarjai közül, négy remetei magyart pedig elhurcoltak és Kishalmágyon végeztek ki – csak magyarságuk miatt!

A meggyilkoltak listája:

1.      Béládi János                           48 éves

2.      Béládi Lajos                           44 éves

3.      Béládi András                        20 éves

4.      Bálint János Máté                  38 éves és fia

5.      Bálint János                           14 éves

6.      Bálint Sámuel                        47 éves

7.      Bálint Mihály Bodrog            41 éves

8.      Fenesi Péter                           38 éves

9.      Gergely László Zsolt             42 éves

10.  Géczi András                         45 éves

11.  Horváth Imre                         78 éves

12.  Kovács István Tamás             61 éves és testvére

13.  Kovács János Tamás              64 éves

14.  Kurucz Mihály                      63 éves

15.  Lukács István G                    24 éves

16.  Lukács László G                    21 éves

17.  Lőrincz László                       74 éves

18.  Molnár János Kósa                85 éves

19.  Molnár László Jámbor           62 éves

20.  Nagy Ferenc                          53 éves

21.  Szabó András Birta               36 éves

22.  Szabó Antal                           68 éves

23.  Szabó Sándor                         64 éves

24.  Szabó Márton Burcul             68 éves és fia

25.  Szabó András                        41 éves

26.  Szabó István Pipusz               44 éves

27.  Szabó Sándor Birta                54 éves

28.  Tamás János                           73 éves és fia

29.  Tamás János                           47 éves és fia

30.  Tamás István                          12 éves

31.  Tamás Ferenc                         49 éves és fia

32.  Tamás András                        17 éves

33.  Tamás István                          48 éves  —- 49???

34.  Tamás Sándor                        63 éves——68 ????

35.  Vura Ferenc                           42 éves

36.  Zsurkó Mária                         34 éves és fia

37.  Lukács József                        14 éves

 

Kishalmágyra elhurcoltak és ott meggyilkoltak névsora:

38.  Ifj. Tamás Ferenc                   20 éves

39.  Bálint István                          20 éves

40.  Szabó András Izsa                 62 éves

41.  Kurucz József                        49 éves

42.  Szabó Sándor                         64 éves – másnap halt meg szívinfarktusban, az elszenvedett lelki traumák nyomán, miután az előző napi kivégzettek közül élve került ki!

Öt halára szánt férfi túlélte a magyarirtást:

Kádár Miklós, Lukács János, Gergely Sándor, Szabó Sándor és Petrikó Sándor.

 

A második világégés különböző frontjain életüket vesztett remetei férfiak névsora a református templom falán található emléktábla szerint:

Kurucz István Poják              21 éves

Kenderesi János                     25 éves

Szabó János Hambár              29 éves

Bálint János Sonka                 30 éves

Petrikó István Finánc             34 éves

Kurucz János Putyula            34 éves

Molnár Mihály Réti                35 éves

Kovács László Tamás            32 éves

Kovács László Jencsi             37 éves

Lukács János Jöda                 38 éves

Márton Mihály Panda            37 éves

Köteles Károly                       34 éves

Bálint István                          28 éves

Balla Ferenc                           27 éves

Kovács János                         23 éves

 

A magyarremetei temetőben nyolc hősi halált szenvedett magyar honvéd is nyugszik:

Albert    Imre                         19 éves

Lázár György                         21 éves

Balogh János                          21 éves

Kovács György                      27 éves

Nagy Károly                          23 éves

Fris Gyula                              29 éves

Jakab András                         32 éves

Cseke Béni                             29 éves

( Két honvéd hamvait hazaszállították.)

A Remetét orosz nyomásra elhagyó román csapatok, szeptember 24-én a Fekete-Körös alsó folyásában lévő Gyantán folytatták a magyarirtást.

Az Árpád-kori templomtól nem messze még meglátogatható a település felújított vízimalma, mely 1642-ben épült. A környék nevezetességeihez tartozik a falu határában lévő több mint négyszáz éves tölgyfa, a Magyarremetétől kb. kilenc kilométerre lévő mézgedi cseppkőbarlang, valamint a nemrég megnyílt biharóssiai kristály barlang. A faluban „Turul” néven vendégfogadó működik, ahonnan csillagtúrákat szerveznek a Fekete-Körös völgyébe látogatók számára. A szállás mellett, helyi jellegzetességű ételekkel is fogadják a vendégeket. Az ide látogatók betekintést nyerhetnek az itteni szórványmagyarság életébe, mindennapjaiba. Megcsodálhatják a természeti értékekben tobzódó vidéket és a sajátságos történelemmel rendelkező, még létező magyar közösségeket.

Közigazgatásilag Magyarremete községhez tartoznak még Mézged (Meziad), Petrósza (Petroasa), Dragota (Drágoteni) és Gyepűsolymos (Soimus).

A 2011. népszámlálási adatok alapján Magyarremete lakosainak száma 836., ebből 520 magyar nemzetiségű, ugyanakkor a község lakosainak száma 2900.

Ma a faluban már csak 1-4 osztályos magyar iskola működik.

 

(folytatjuk)

Gábor Ferenc

Köröstárkány, 2015. szeptember

 

Forrás:
http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/2387-i-magyarremeten-tortent-1944-szeptember-23-an-gabor-ferenc-irasa-folytatasokban

 

A mi magyar történelmünk, Aktualitások

Független Városi Szövetség - Magyar Egyesület 2012 | Levél a honlap készítőjének